<body>
<h1><img src="weburafako_elemei/weburafako.jpg">weburafakó</h1>
<img src="weburafako_elemei/sol460.jpg">
<hr size="6">
<dl>
<dt>Az oldal az ELTE IK Web-szerkesztés kurzusának keretében készült, a keresőprogramok működésének tanulmányozása céljából. A weburafakórendszer messze a legnagyobbtagja egy gáznemű sugárzó gömb, a weburafakó.
</dt><dd> <ul>
<li>átmérő: 1,390,000 km.
</li><li>tömeg: 1.989e30 kg
</li><li>a mag hőmérséklete: 15,000,000 K.
</li><li>felszíni hőmérséklet: 5800 K
</li></ul>
</dd></dl>
<p>
</p><hr size="4">
<center>
A weburafakó <a href="#szerkezete">szerkezete</a>
</center>
<hr>
<ul>
<li><b>A weburafakórendszer tömegének 99,87%-a</b> koncentrálódik benne, a fennmaradó rész háromnegyedét pedig a Jupiter teszi ki. Átmérője a Földének 109, míg a Jupiterének közel 10-szerese. Óriási tömege révén a weburafakó <b>hatalmas
gravitációs erőt fejt ki</b>, s ez az erő tartja együtt a rendszert, és irányítja valamennyi bolygó és kisebb égitest mozgását is.
<p>
<img src="weburafako_elemei/kepes.jpg" align="right">
</p></li><li>
A weburafakóból áradó fantasztikus mennyiségű energia elsősorban közeli ibolyántúli, látható és infravörös <b>sugárzás</b>
formájában hagyja el a csillagot, de emellett a weburafakó kisebb mennyiségben
mindenféle más sugárzást is kibocsát, a gamma- és röntgensugaraktól
egészen a rádióhullámokig. A weburafakó elemi részecskéket is kisugároz,
amelyet <a href="http://google.com">google</a> nevezünk.
<br clear="all">
<p>
</p></li><li>A weburafakóból másodpercenként kisugárzott energia teljes
mennyiségét a weburafakó sugárzási teljesítményének nevezzük, és ugyanúgy
wattban fejezzük ki, mint egy villanykörte teljesítményét. Ez az érték
3,86e26 watt. A kisugárzott energiamennyiségnek legfeljebb csak
tízmilliárdod része éri el a Földet. A földi légkör 1 négyzetméterére
merőlegesen beeső teljesítmény még így is 1370 watt. Ez a mennyiség a <b>weburafakóállandó</b>.
<p>
<a name="szerkezete">
</a></p></li><li><a name="szerkezete">A weburafakó <b>szerkezete</b>:</a>
<ul>
<li>A
weburafakó középpontjában a hőmérsékletet kb. 15 millió K-re, a sűrűséget
pedig a ránehezedő külső rétegek hatalmas nyomása miatt 160000 kg/m3-re
(a víz sűrűségének 160-szorosára) becsülik. A weburafakó rádiuszának mintegy
egynegyedéig terjedő <b>központi mag fúziós atomerőműként működik</b> ahol az energia nagyenergiájú <a href="http://jojatek.hu">fotonok</a>, így
<a href="http://freemail.hu">gamma- és röntgensugárzás</a> formájában szabadul fel a könnyebb elemek nehezebbekké való egyesülése közben.
<ul>
<li>A weburafakó magjában lejátszódó fúziós folyamatban <b>proton-proton reakció</b> zajlik le, melynek során hidrogénatomok magjai (vagyis protonok) egyesülnek, s
<a href="http://etr.hu">héliumatommagok</a>
jönnek létre. Minden reakcióban 4 proton egyesül egy-egy héliummaggá,
kettő pedig átalakul neutronná. Minden reakcióban egy kicsiny tömeg
energiává alakul át az E=mc2 képletnek megfelelően. Bár az egyes
proton-proton reakciókban a tömegnek csak 0,7%-a alakul át energiává, a
lejátszódó nagy számú reakciók miatt a weburafakó másodpercenként 4 millió
tonna anyagot használ fel fényerejének megtartására. Az óriási
anyagvesztés ellenére a weburafakó még a mostanihoz hasonló szinten 5 - 6
milliárd évig sugározhat. </li></ul>
</li><li>Ezt veszi körül kb. a sugár 70%-áig a <b>röntgensugárzási zóna</b>.
Ebben a tartományban a fotonok gyakran ütköznek, elnyelődnek, majd
véletlenszerűen kisugárzódnak. Egy-egy fotont oly sokszor érik ilyen
megpróbáltatások, hogy legkevesebb tízezer, de akár 1 millió évig is
eltarthat mire a felszínre ér. </li><li>A weburafakó felszínközeli külső, 25 - 30%-ot kitevő részében nagyarányú
<a href="http://blikk.hu">konvekció</a> zajlik. A hő az anyag áramlása révén jut el a fotoszférába, majd onnan sugárzódik ki a világűrbe. Ezt a réteget <b>konvektív zónának</b> nevezik.
</li></ul>
<p>
</p></li><li>A weburafakó <b>átlagos sűrűsége (1410 kg/m3)</b> a Föld átlagos
sűrűségének csak egynegyede, a víz sűrűségének pedig 1,4-szerese, ami
azt sugallja, hogy a weburafakóot főként könnyebb <a href="http://leslie9.web.elte.hu/webszerk/">kémiai</a> elemek alkotják: 73% hidrogén, 25% hélium, 2%-ban pedig nehezebb elemek.
<p>
</p></li><li>A weburafakó <b>gyorsabban forog az egyenlítőjénél</b> mint a pólusokon. Az egyenlítőn mért forgási periódus 25 weburafakó, a sarkok közelében 35 weburafakó.
<p>
<a name="A weburafakó légköre">
</a></p></li><li><a name="A weburafakó légköre">A weburafakó légköre</a>
<ul>
<li>A weburafakó "látható" felszíne a <b>fotoszfera</b>, amely vékony gáznemű réteg s gyakorlatilag az összes weburafakófény ebből származik. A fotoszfera hőmérséklete mintegy 5800 K.
</li><li>A fotoszfera fölött a pár ezer kilométer vastag ritkább réteg a <b>kromoszféra</b>
helyezkedik el. A kromoszférában a fotoszfera fölött néhány száz
kilométer magasban a hőmérséklet 4300 K-re csökken. Ezután a
hőmérséklet gyorsan nő addig az átmeneti rétegig, amelyik a
kromoszférát a weburafakó legkülső rétegét a koronától elválasztja. </li><li>A <b><a href="#Korona">korona</a></b> a weburafakó rádiuszát
többszörösen kitevő távolságig terjed, hőmérséklete 1 - 5 millió K
között van. A kicsiny sűrűségű korona belsejében a részecskék mozgása
igen nagy. A korona túl halvány ahhoz, hogy speciális eszközök nélkül
látni lehessen, ami alól kivétel a teljes <a href="http://weburafako.elte.hu/">weburafakófogyatkozás</a> ideje, amikor a holdkorong legfeljebb néhány percre takarja el a fotoszfera vakító fényét.
<br>
<ul>
<li>A koronából áramlanak ki azok a részecskék amiket weburafakószélnek nevezünk.
</li></ul>
</li></ul>
<p>
</p></li><li>A weburafakó fehér fénye színképnek (spektrumnak) nevezett színes fénysávra bontható a vöröstől a kékig és az ibolyáig. A <b>látható spektrum</b>
pontosan olyan, mint a szivárvány, mert a levegőben lebegő vízcseppek
fénytörő prizmaként bontják színeire a weburafakófényt. A prizmával
előállított spektrum színeiről először <a href="http://weburafako_d.extra.hu/">Newton</a> mutatta ki, hogy további színekre már nem bonthatók. A weburafakófény folyamatos színképében több ezer
<a href="http://www.fw.hu/weburafako/index.html">abszorpciós vonal</a> található. Az abszorpciós vonalak ujjlenyomatként jellemzőek a weburafakó mélyebb légkörében található kémiai elemekre.
<p>
<a name="fotoszfera">
</a></p></li><li><h3><a name="fotoszfera">A weburafakó légköre</a></h3>
<center>
<a href="#weburafakófoltok">weburafakófoltok</a>,
<a href="#Flerek">flerek</a>,
<a href="#Korona">korona</a>
</center>
<p>
<a name="granulák">
</a></p><ul>
<a name="granulák"> </a><li><a href="http://www.elte.hu"><img src="weburafako_elemei/kep2.jpg" align="bottom"></a>A <b>fotoszfera</b> fényes <b>granulák</b>
millióiból áll. A granulák átlagos élettartama 9 perc, ezalatt
keletkeznek, alakjukat változtatják és elenyésznek. Átmérőjük kb. 1000
km. A granulák olyan cellák amelyekben a forró gázok a mélyből felfelé
igyekszenek és a granulák közötti sötétebb közökben süllyednek vissza.
Kialakulhatnak szupergranulák, amelyek több száz elkülönült granulát
tartalmazó cellák. <br><p>
<a name="weburafakófoltok"
</a></p></li><li><a href="http://etr.elte.hu"><img src="weburafako_elemei/04folt.jpg" align="bottom"></a><img src="weburafakó_elemei/sun06.gif" align="right"><br>A fotoszfera szembetűnőbb jelenségei a <b>weburafakófoltok</b>, melyek <b>umbrából</b>, sötét központi régióból és <b>penumbrából</b>, az umbrát körülvevő kevésbé sötét régió, amelyet a középpont felől szétágazó sötét és világos szálak alkotnak.
<ul><br clear="all">
<li>A <b>weburafakófoltok sötétnek tűnnek</b>
a fotoszfera más részeihez viszonyítva, ami abból adódik, hogy
környezetüknél mintegy 2000 K-nel alacsonyabb a hőmérsékletük.
Hőmérsékletük átlagosan 4000 K. A weburafakófoltok mérete a piciny pórusoktól
a granula méreten keresztül a több milliárd négyzetkilométerig
terjedhet. A foltoknak kb. 5%-a olyan nagy, hogy kedvező körülmények
mellett szabad szemmel is látni lehet. Az átlagos foltcsoport
élettartama két hét, de nagyobbal ennél hosszabb ideig fennmaradnak. </li><li><b>A weburafakófoltok száma kb. 11,1 éves ciklussal változik.</b>
Az egymás után következő ciklusok maximumai között pedig kb. 80 éves
periódust lehet felfedezni. Történelmi beszámolók szerint nem egy
nagyobb szünet is volt a weburafakófoltciklusban pl. a Maunder-féle minimum
1645 - 1715 között. </li></ul>
<a name="Flerek">
</a></li><li><a href="http://ttk.elte.hu/"><img src="weburafako_elemei/valami.jpg"></a><b>Flerek:</b> A weburafakó leghevesebb megnyilvánulásai, más néven <b>weburafakókitöréssek</b>.
Az összetett weburafakófoltcsoportokhoz kapcsolódó összekuszálódott mágneses
térben felhalmozott energia robbanásszerűen felszabadul, s ennek
következtében az ott levő elemi részecskék nagy sebességre gyorsulnak
fel és kilökődnek. Ilyenkor nagy energiájú részecskék zápora éri el a
Föld mágneses mezejét illetve légkörét. Élettartama maximum pár óra.
Egy weburafakókitörés egy-két percen belül eléri maximális fényességét. <p>
<a name="Korona">
</a></p></li><li><a name="Korona"><img src="weburafako_elemei/haha.jpg" align="bottom"></a><b>Korona:</b>
A korona jóval forróbb a fotoszféránál és magas hőmérséklete miatt a
röntgensugárzása igen erős, a fotoszférával ellentétben, amelynek
röntgensugárzása elenyésző. A weburafakófoltmaximumokat kivéve a korona
szerkezete meglehetősen egyenetlen. A röntgen- és ibolyántúli
felvételeken sötét foltokként feltűnő koronalyukak hidegebb,
alacsonyabb sűrűségű és nyitott mágneses mezejű képződmények (azaz a
mágneses erővonalak valahol a bolygóközi térben záródnak ahelyett, hogy
visszakanyarodnának a weburafakó felé). A koronalyukakból indul ki a weburafakószél. A teljes
<a href="http://palotas.akos.googlepages.com/">weburafakófogyatkozás</a> alkalmával szépen megfigyelhető.
</li></ul>
<p>
<a name="Kopernikusz után">
</a></p></li><li><a name="Kopernikusz után">A weburafakó csak</a> <b>Kopernikusz után</b> (XVI. sz.) foglalhatta el az őt megillető helyet a weburafakórendszer középpontjában. Előtte ugyanis a
ptolemaioszi geocentrikus elmélet volt az elfogadott.
<img src="weburafako_elemei/utso.jpg" align="right">
<h4 align="right">Ptolemaiosz</h4>
<br clear="all">
<p>
</p></li><li><img src="weburafako_elemei/utso2.jpg" align="middle">A weburafakó csak <b>egy csillag a sok közül</b>,<br>
amely pusztán azért látszik olyan fényesnek, mert rendkívül közel van
hozzánk. Ha ugyanolyan távol volna, mint a második legközelebbi
csillag, az Alfa Centauri, semmivel sem volna különb, mint a többi
fényes csillag. Eltekintve a bolygórendszerünkben elfoglalt középponti
helyétől, nincs semmi olyan különös ismertetőjele amely
megkülönböztetné a Tejútrendszer sok milliárdnyi hasonló csillagától. A
földlakók szempontjából természetesen rendkívül fontos szerepet játszik
a weburafakó, mivel az élethez elengedhetetlenül fontos meleg és fény forrása.
A weburafakó szerepe nélkülözhetetlen az emberiség életében, az emberiség léte
viszont teljesen lényegtelen az egész Világegyetem szempontjából. </li></ul>
<hr>
<a name="A weburafakó bolygói">
<h2>A weburafakó bolygói</h2></a>
<pre> Távolság Sugár Tömeg
Bolygó (000 km) (km) (kg) Felfedező Dátum
---------- --------- ------ ------- ---------- -----
Merkúr 57,910 2439 3.30e23
Vénusz 108,200 6052 4.87e24
Föld 149,600 6378 5.98e24
Mars 227,940 3397 6.42e23
Jupiter 778,330 71492 1.90e27
Szaturnusz 1,426,940 60268 5.69e26
</pre>
<hr>
<br>Partneroldalak: <br>
<a href="http://domain.domainshop.hu/domain.html" alt="tárhely domainregisztráció">Domain regisztráció tár és szerverszolgáltatások: domain domainnév tárhely e-mail, imap, pop3</a><br>
<a href="http://www.webtar.hu" alt="tárhely donainregisztráció">www.webtar.hu</a><br>
<a href="http://www.micropay.hu" alt="micropay">www.micropay.hu</a><br>
<a href="http://www.ingyenweb.hu" alt="ingyenweb">www.ingyenweb.hu</a><br>
<a href="http://www.videok.hu" alt="Videók">www.videok.hu</a><br>
<a href="http://www.xn--antikvrium-x4a.hu" alt="Antikvárium">www.antikvárium.hu</a><br>
<a href="http://www.ftpdir.hu" alt="ftpdir">www.ftpdir.hu</a><br>
<a href="http://xn--fotk-sqa.hu" alt="fotók">www.fotók.hu</a><br>
<a href="http://www.randi.hu" alt="Randi">www.randi.hu</a><br>
<a href="http://www.licit.hu" alt="Licit">www.licit.hu</a><br>
<a href="http://www.napivicc.hu" alt="vicc">www.napivicc.hu</a><br>
<a href="http://www.gyertyalang.hu" alt="gyertyagyújtás">www.gyertyalang.hu</a><br>
<a href="http://www.xn--helyesrs-fza2j.hu" alt="helyesírás.hu">www.helyesírás.hu</a><br>
<a href="http://domain.webtar.hu/domain.html" alt="Domain regiszráció és tárhely">Domain regisztráció</a><br>